A parajdi kősó ásványi összetétele: 94 – 98% NaCl és 2 – 6% agyagásványok (az oldhatatlan rész).
Só alatt nem a hagyományos értelemben vett finomított konyhasót értjük, hanem a természetben előforduló, eredeti állapotban előforduló sókat, melyben különböző minőségű és mennyiségű ásványi anyagok vannak.
A kapható sók közül a parajdi (Erdély) a világon az egyik legjobb minőségű, 84-féle ásványi anyagot tartalmaz, valamint természetes iszapot, amit a legtöbb a piacon kapható sóból kivonnak, majd azokat finomítják, feldolgozzák, színezik.
Ez a kézzel bányászott és aprított só mentes mindennemű környezeti szennyeződéstől, adalékanyagtól.
Parajdi só darálóba – 500/1000 g
835 Ft – 990 Ft
A kapható sók közül a parajdi (Erdély) a világon az egyik legjobb minőségű, 84-féle ásványi anyagot tartalmaz, valamint természetes iszapot, amit a legtöbb a piacon kapható sóból kivonnak.
Leírás
A só előfordulása sűrű rétegzést mutat, hófehér és sötétszürke sórétegek váltakoznak ritmikusan, a rétegvonalak gyűrődései jól láthatók a sókamrák falain.
Székelyföldön, létezik egy tájegység – az egyetlen – mely nevét ásványkincséről kapta: a Székely Sóvidék. A Sóvidék gyűjtőnevet előszőr 1659-ben használták az alábbi helységek kapcsolatrendszerében: Sóvárad, Szováta, Illyésmező, Parajd, Sófalva, Atyha, Siklód, Szolokma és Korond. Ezen a meseszép kistájon található a parajdi sótelep, Európa egyik legnagyobb sólelőhelye. Az óriási sótömzs 1,2 x 1,4 km átmérőjű, enyhén ellipszis alakú, és a megdöbbentő 2,7 km mélységben gyökerezik.
A parajdi sótelep többféle: földtani, történelmi, bányászati és gyógyítási titkot őriz. Mindjárt az első titok az erdélyi só keletkezésében rejlik. A Korond-Parajd-Szováta-Györgényi vonulat a kelet-erdélyi sófeltörések nyomvonala (a “sóőv”), s ebből mint valami hatalmas gombatest emelkedik ki a parajdi sótelep. Az erdélyi só – és ezen belül a parajdi sóredő – keletkezése az alsó-bádeni geológiai korra tehető (középmiocén korszak), ezelőtt kb. 20-22 millió évre. Az ezt követő geológiai korok üledéksorai rárakódtak a már kicsapódott sórétegekre és nyomásuk alatt a só, az Erdélyi-medence peremei felé nyomult.
A parajdi sóvagyon több száz év kibányászható kősóját rejti magában és Erdély egyik „feneketlen” kincsesládája.
A parajdi sót már a XV. századtól kezdve „székely só“-nak nevezték, mely nevet adott egy erdélyi tájegységnek, jogot (sójogot), munkát és megélhetést biztosított hosszú századokon át a vidék népének és nem utolsó sorban ízét, lelkét adja a híres székelyföldi és erdélyi ételeknek.
Összeállította: Horváth István
A kiváló minőséget garantálja:
Parajdi
